Derzsi Ákos
Derzsi Ákos
szenátori honlapja
2017.09.22

Zavaros munkaügyi helyzet

Zavaros munkaügyi helyzet
A Munkatörvénykönyv módosítása nyomán nehéz helyzetbe kerültek a kulturális intézmények, mert majdhogynem lehetetlen alkalmazni a jelenléti íves megoldást.

A kormány augusztusban módosította a Munkatörvénykönyvet oly módon, hogy ezentúl minden munkahelyen be kell vezetni a jelenléti ívet, ellenkező esetben a munkáltató komoly pénzbüntetésre számíthat. Ez a látszólag aprócska kitétel komoly fejtörést okoz a kulturális intézményeknek, de a sajtóvállalkozásoknak is, amelyeknek az alkalmazottai tulajdonképpen kötetlen munkaidejű munkakörben tevékenykednek, de a törvénymódosítás nyomán ők is kötött idejű munkakörbe kerültek. Ennek oka az, mondta lapunk kérdéseire válaszolva Derzsi Ákos szenátor, a Szenátus Munkaügyi Bizottságának a tagja, hogy az előadóművészek és az újságírók vonatkozásában vita tárgyát képezi az, hogy mi számít pluszmunkának, és mi nem. „Ellenőrizhetetlen az, hogy például egy művész végülis mennyi pluszmunkát végez, amit egyébként a munkáltatónak ki kell fizetnie” – magyarázza Derzsi Ákos. A szenátor megítélése szerint erre a problémára az a megoldás, hogy tételesen fel kell sorolni a törvényben a nem kötött idejű munkaköröket, „hiszen nincs azokból olyan sok” – fogalmazott, hozzátette viszont, hogy a munkafelügyelőségeknek nem érdekük az, hogy meghatározzák a kötetlen munkaidejű munkaköröket, mert ezekben ez esetekben nem lehet kiszűrni azokat a munkáltatókat, akik nem fizetik a túlórákat. 

Egy kulturális intézmény nem csapágygyár

A 2017/53. számú sürgősségi kormányrendelet több helyen is módosítja a Munkakódexet. Az egyik ilyen módosítás a 119. cikkelyben történt, mely kimondja, hogy a munkáltatónak kötelessége jelenléti ívet tartani a munkahelyen, és az alkalmazottnak kötelessége naponta bejegyezni ebbe a munka megkezdésének és befejezésének az időpontját. Ez az aprócska változás azonban hatalmas fejtörést okoz minden kulturális intézményben, ahol az alkalmazottak, lényegében az előadóművészek, kötetlen munkaidő szerint dolgoznak. Nagy a bizonytalanság tehát, hogyan is lehet alkalmazni ezt a kitételt, állítja Meleg Vilmos, a Nagyváradi Állami Filharmónia igazgatója, akinek véleménye szerint a művészi munka napi nyolc órás munkaidőbe nem szűkíthető bele, hiszen „napi nyolc óra tulajdonképpen kevés egy zeneművésznek, egy színésznek és más előadóművésznek arra, hogy egy szerepet vagy egy művet addig gyakoroljon, hogy az a tehetsége és az érzése szerint a legtökéletesebben szólaljon meg a színpadon”.Ezzel szemben a nagyváradi Szigligeti Színházban már bevezették a jelenléti ívek alkalmazását, noha, mint Czvikker Katalin, az intézmény főigazgatója lapunknak elmondta, szinte lehetetlen a módosított törvényt alkalmazni. „Lehetőségeinkhez képest alkalmazkodunk, de nagyon reménykedünk abban, hogy az Országos Színházi Szövetség (UNITER) valamit fog lépni ebben az ügyben” – fogalmazott Czvikker Katalin. 

Átláthatatlan a helyzet, ismerte el lapunk kérdéseire válaszolva Derzsi Ákos szenátor, a Szenátus Munkaügyi Bizottságának a tagja. Elárulta, hogy sem a munkaügyi minisztertől, sem a munkaügyi főfelügyelőség vezetőjétől nem kapott még választ arra a kérdése, hogyan is lehet alkalmazni a törvénymódosítást. A szenátor véleménye szerint nem alkalmazási módszertant kell elfogadni, hanem tételesen fel kellene sorolni azokat a szakmákat, amelyek a nem kötött idejű munkakörbe tartoznak, annál is inkább, mert a Munkatörvénykönyvben létezik ilyen besorolás, tehát nem egy újdonságot kellene kitalálni. Így azonban, hogy nincs egy effajta lista, oda jutottunk, hogy minden területi munkaügyi felügyelőség saját hatáskörben döntheti el azt, hogy mit tekint kötött és nem kötött idejű munkakörnek, mert jelenleg nem lehet megvétózni a munkafelügyelőségeknek erre vonatkozó döntéseit. Derzsi Ákos azt ajánlotta, hogy addig is, amíg nem tisztázódik a helyzet, mindenhol vezessék be a jelenléti ívet, mert máskülönben egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során problémák adódhatnak.

Forrás: Bihari Napló, 2017.09.22