Derzsi Ákos
Derzsi Ákos
szenátori honlapja
2017.03.25

Bizalom és együttműködés kell (KMKF)

Bizalom és együttműködés kell (KMKF)
Be kell látnunk, hogy olyan látványos eszközöket használ ma Románia a kisebbségi jogfosztáshoz, amelyekre nem voltunk felkészülve: az igazságszolgáltatásban, ügyészségi eljárások során, bírósági döntéseken keresztül. Az RMDSZ feladata az, hogy a magyar közösséget ért jogtiprásokról minden romániai és nemzetközi szervezetet tájékoztasson. Olyan értékek mentén politizáljon, amelyek az erdélyi magyar közösség hosszú távú megmaradását garantálják: kidolgoztunk egy törvénytervezetet is a nyelvi jogok bővítésére, amelyet hamarosan a parlament elé terjesztünk – mutatott rá Kelemen Hunor szövetségi elnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) tegnapi budapesti ülésén

Az RMDSZ elnöke beszédében a jelenlegi romániai politikai helyzetre reflektálva elmondta: az utcai tüntetéseken túl látni kell azt is, hogy ma Romániában a hatalmi ágak szétválasztása csak fikció, sérül a jogállam, a korrupcióellenes harc leple alatt sorozatos lejáratások indulnak magyar emberek, intézmények ellen. A Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum helyzetéről úgy vélekedett, a Korrupcióellenes Ügyészség nem csak a tanintézmény működését lehetetleníti el, hanem alapjaiban rengeti meg a Romániában élő magyar közösség biztonságérzetét. Ilyen körülmények között jól működő magyar–magyar kapcsolatra és biztos román–magyar állami viszonyra van szükség – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Az elmúlt év két romániai választásait mérlegelve pedig kijelentette, ezek egyértelmű győztese a romániai magyar közösség.
A KMKF-et vezető Kövér László a nemzetállamokra váró szerepről beszélt. Az Országgyűlés elnöke úgy értékelte: a Kárpát-medence 21. századi nemzetállamainak nemcsak a területükön élő etnikai többség, hanem az etnikai kisebbség nemzeti identitását is védeniük és erősíteniük kell, mert csak így tudnak egymással valóban együttműködni, és így érvényesíthetik az állampolgáraik érdekeit az esetleges globális gazdasági, pénzügyi vagy társadalmi ellenérdekekkel szemben. Megjegyezte: talán napjainkra a Kárpát-medencében lassan beértek azok a mentális, lélektani és politikai feltételek, amelyek révén a magyarság által javasolt új térségi együttműködés gondolatában mindenki úgy találhatja meg a saját nemzeti önérdekét, hogy ezzel nem veszélyezteti, hanem erősíti szomszédjai érdekeit is.
Ugyancsak a bizalom fontosságát emelte ki beszédében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, aki annak a meggyőződésének adott hangot: a szomszédos országokkal kapcsolatos nehéz ügyeket csak úgy lehet megoldani, ha közös bizalmat alakítunk ki. A kormány igyekszik közös sikereket elérni velük, hogy a határon túli magyarok mindennapi életét leginkább érintő ügyeket a megoldás esélyével vethesse fel.
A kereszténydemokrata Vejkey Imre szerint jelentős előrelépés történt a nemzetpolitika területén az elmúlt esztendőben is, ami annak is köszönhető, hogy egységesen tudnak fellépni a magyarországi és a határon túli magyar politikai pártok. A jobbikos Szávay István szerint a legfontosabb nemzetstratégiai kérdésekben egyetértés mutatkozik az anyaországi pártok és a külhoni magyar szervezetek között, de azok megvalósításában már nem feltétlenül értenek egyet. 
A KMKF-zárónyilatkozatában a résztvevők üdvözlik a magyar–magyar választási össze­fogásokat, meggyőződésüket fejezik ki, hogy a magyar szervezetek együttműködésének egyre szorosabbra fűzése még erősebb érdekképviseletet eredményezhet a jövőben, lehetővé téve a hatékony jogérvényesítést a kedvezőtlen helyzetben lévő, komoly kihívásokkal küzdő nemzetrészek számára is. A KMKF megerősíti azon meggyőződését, hogy a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarok autonómiaigényei alapján megvalósítandó autonómiaformák új bizalmi alapra helyeznék az ott élő magyarok és a többségi nemzet viszonyát, ami tartós megmaradást, gazdasági fejlődést hozna a különböző régióknak és az ott élőknek. Azt várják a magyar kormánytól, hogy minden lehetséges eszközzel lépjen fel a magyar kisebbségek meglévő jogainak védelme érdekében, különös tekintettel a nyelvhasználatra vonatkozóan. Az egyre inkább szaporodó konkrét jogsértések esetén az elvi támogatás mellett nyújtson közvetlen és közvetett segítséget az érintetteknek. A KMKF elítéli és mélységesen aggasztónak tartja a Romániában létező magyarellenességet, amely változó intenzitással, de folyamatosan jelen van, és határozottan tiltakozik a romániai magyarság jogait követelő békés tüntetők és a választott vezetői ellen irányuló hatósági túlkapások ellen. Elfogadhatatlannak tartja ezen módszerek kiterjesztését a romániai magyar egyházi, civil, oktatási és kulturális életre. A KMKF felkéri a magyar Országgyűlést és a magyar kormányt, hogy hívja fel a nemzetközi szervezetek – különösen az Európa Tanács, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet –, továbbá az Európai Parlament és az Európai Bizottság, valamint az Amerikai Egyesült Államok Kormányának figyelmét a romániai magyar kisebbséget diszkrimináló hatósági fellépésekre, és felkéri e szervezeteket, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel tegyenek meg mindent a jogbiztonság, az anyanyelvhasználat, a tulajdonhoz és szabad vallásgyakorláshoz való jog szavatolásáért.