Derzsi Ákos
Derzsi Ákos
szenátori honlapja
2017.03.07

Kiszámítható támogatásra van szükség!

Kiszámítható támogatásra van szükség!
Kevesebb állami támogatást kapnak idén a szociális szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, alapítványok, mint amennyit decemberben a 2017-es évre előirányoztak

Miután februárra a munkaügyi minisztérium drámaian megvágta a szociális szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, alapítványok állami támogatását, új rendeletében már nagyobb pénzkeretet biztosít. Az állam feladatait átvállaló Caritas és Diakónia képviselői megkeresésünkre elmondták, a szubvenció 25-30 százalékkal kevesebb, mint amit 2017-re jóváhagyott az előző kormány. A jelenlegi munkaügyi minisztérium indoklás nélkül helyezte hatályon kívül az előző rendeletet, és csökkentette a szubvenciót - számolt be a Hegedűs Lajos, a Diakónia Keresztyén Alapítvány országos igazgatója. Februárra a Diakónia és a Caritas egyetlen lejt sem kapott otthoni beteggondozásra.

Harminc százalékkal kevesebb támogatás

A Diakónia Keresztyén Alapítvány országos igazgatója elmondta, az új rendelethez mellékelt listán, amely márciustól decemberig szabja meg a szubvenciót az érintett alapítványok, szervezetek számára, már szerepelnek a Diakónia otthoni beteggondozói programjai.

"A rendelet értelmében kap mindenik fiókunk otthoni beteggondozásra pénzt, a 2016 végén megítélt összeghez képest viszont fiókonként körülbelül 30 százalékkal kevesebbet. Az eredeti szubvenciókulcs szerint idén 1 450 000 lejt kaptunk volna, most 900 ezer lejt hagytak jóvá" - mondta Hegedűs Lajos.

Arra a kérdésre, honnan pótolják a hiányzó összeget, az igazgató elmondta, mivel februárban még kiesett az a 120 ezer lej, amellyel év elején számoltak, kénytelenek több pénzt kérni az ellátottaktól, illetve külföldi adományozókhoz fordulni. "Ezt viszont nem lehet minden évben megismételni. Ha idén körbejárjuk az adományozókat, mert nem szeretnénk a nehezen becsatornázott szakembereket elbocsátani, a következő évben már ugyanazokat az adakozókat nem kereshetjük meg" - tette hozzá.

Ott a sivatagban a vizes medence, mégsem kapunk belőle

Hegedűs Lajos tájékoztatása szerint a szociális ellátást nemcsak a munkaügyi minisztérium kezeli mostohagyermekként, hanem az egészségbiztosító is. "Millió olyan munkánk van, amely során a rászorulót mint beteget kell ellátnunk. Ilyen esetekre kötöttünk szerződést az egészségbiztosítóval. 2016-ban otthoni beteggondozás medikális szolgáltatásaira a biztosító nekünk nem egészen 50 ezer lejt kifizetett. Hatalmas az egyensúlyzavar: a szociális vonal sokkal több szubvenciót ad, mint az egészségügyi vonal, amely szó szoros értelmében csak csepegtet. És itt van a baj, hogy egy lábon állunk, hogy a központi szubvenciótól függünk" - magyarázta.

Tájékoztatása szerint kiszámíthatatlan, hogy a biztosító hány esetet hagy jóvá, ugyanakkor az sem világos, hogy milyen kritériumok alapján válogat. "Sosem tudjuk, hogy az, akit te el akarsz látni, mert hozzád fordul kérvénnyel, hiszen a családorvos, szakorvos szerint a kórházi kezelés után egy hónapig otthoni ellátásra szorul, jóváhagyja-e neked arra a hónapra a biztosító, vagy nem" - mutatott rá a Diakónia Keresztyén Alapítvány országos igazgatója.

Hegedűs Lajos arról is beszámolt, hogy az egészségbiztosító palliatív programjára szánt pénzből joghézag miatt nem kapnak semmit. "A minisztériumnak van egy osztálya, amely erre a palliatív programra nem ad akkreditációt az alapítványoknak, szervezeteknek joghézag miatt három éve. Magyarán: mivel az akkreditációs normákat nem dogozzák ki, nincs engedély, ha nincs akkreditáció, a biztosító pedig nem köt otthoni palliatív betegellátásra szerződést. 800 palliatív ellátottunk van. Megint külföldi adományozókból kell ezt a programunkat működtetnünk, pedig erre borzasztóan nagy a társadalmi igény. Ami érdekes, hogy a biztosítónak erre minden év elején van félretett költségvetése. Ott vagyok a sivatagban, ott van mellettem a vizes medence, amelyet a megyei biztosító őriz. Amikor én odamegyek, hogy vizet kérjek, akkreditáció hiányában továbbküldenek. A víz ott marad, év végén pedig elhasználják másra, mert az előírások szerint az el nem költött tételeket átütemezik" - érzékeltette a hiányosságokat az igazgató.

Caritas: Így nem lehet dolgozni

A gyulafehérvári Caritas idén szintén kevesebb állami támogatásból gazdálkodhat. A Caritas igazgatója, Márton András elmondta, minden letett igénylésünkre kapnak szubvenciót, de kevesebbet, mint az eredetileg megítélt összeg. Ez alól az öregotthonok kivételek, a programnak teljes szubvenciót hagytak jóvá.

"Nagyon megijedtünk februárban, válsághelyzetet eredményezett, hogy az összes otthoni beteggondozási programunkat kivágták. Ehhez képest most a beteggondozói központjaink 27,5 százalékkal kapnak kevesebbet, mint amennyit igényeltünk, és mint amit megítéltek decemberben. Míg az otthoni beteggondozásra 2 169 840 lejt ítéltek meg korábban, ezt 1 573  752 lejre csökkentették. Az összes programunkra az előző kormány rendelete 2017-re 3 219 840 lejt hagyott jóvá, ezt most 2 553 352 lejre változtatták" - számolt be Márton András.

Hozzátette, nehezen fenntartható az ellátórendszer működtetése, ha év végén nem tudni, mi lesz a kiszolgáltatottak sorsával - tette hozzá. "Van egy aránylag jó szociális törvénykezés, de nincsenek meg a finanszírozási feltételek. Átruházzák a felelősséget és a hatáskört az önkormányzatokra, ami rendben volna, de pénzt nem nagyon rendelnek mellé" - mondta. Megítélése szerint az önkormányzatoknak és a civileknek össze kellene fogniuk, és rá kellene venniük a politikumot, hogy stabilizálják a támogatási rendszert. Emlékeztetett, a helyi önkormányzatok nyomására például Németországban a '90-es években megalkották az ápolásbiztosítási törvényt.

Márton András elmondta, szerinte el kellene végre dönteni, hogy mihez van az állampolgároknak joga ma Romániában, mi az, ami jár nekik, és mi az, amit már meg kell vásárolniuk a szociális ellátás terén. "És ha ezt kimondtam, akkor ehhez tartsam magam. Hogy ne fordulhasson elő, hogy tizedikén, tizenötödikén már azt mondjuk, nincs alap rá, és ahogy Székelyföldön mondják, járni jár, de nem jut. Amíg ez nem történik meg, a rendszerben mindig nagy lesz a bizonytalanság. Nincs rendben az, ha egy terület ennyire alulfinanszírozott, mint nálunk a szociális szolgáltatások, ahelyett, hogy fejlesztenénk, még visszavágjuk" - magyarázta.

Még nem kaptak választ

Derzsi Ákos, az RMDSZ Bihar megyei szenátora néhány nappal ezelőtt elmondta, hogy még nem kapott választ arra az interpellációra, amelyet februárban intézett a szakminiszterhez. Annak ellenére, hogy a 275-ös miniszteri rendelet helyenként jobb megoldást nyújt ezen szervezeteknek, az eredmény távolról sem kielégítő:  „Tavaly decemberben a technokrata kormány 27 millió lejt irányozott elő 2017-re a szociális tevékenységeket folytató civil szervezetek számára, azonban az új kormány februárban ezt az összeget jelentősen megvágta magyarázat nélkül. Márciusban egy újabb miniszteri rendelettel próbálták korrigálni a hibát, de ez korántsem elégséges. Míg februárban csak 5609 ellátottal számolt az új kormány szakminisztere, addig márciusban ezt 8632 ellátottra emelte meg, a decemberi 11661-hez képest.”

Derzsi Ákos elmondta, hogy a jelenleg hatályban lévő miniszteri rendelet értelmében a szociális szolgáltatásokat végző szervezeteknek országos szinten több száz alkalmazottat kell elbocsátaniuk, hiszen nincs miből fedezniük a kifizetéseket. „Nem lehet játék közben módosítani a játékszabályokat, hiszen ezen szervezetek a tavaly jóváhagyott pénzkeretből tervezték meg az idei tevékenységüket, így most számos költséget nem tudnak fedezni. Az államnak nem szabadna az ilyen jellegű szociális szolgáltatásokra szánt pénzkereten spórolnia, hiszen hosszú távon ezen intézkedések sokkal nagyobb veszteséget okoznak” - magyarázta.