Derzsi Ákos
Derzsi Ákos
szenátori honlapja
2019.05.14

Könyvbemutató Élesden: A játék folytatódik

Könyvbemutató Élesden: A játék folytatódik
Karbunár György: Az élesdi gyerekek… című könyvének bemutatójára péntek délután került sor az élesdi Bocskai István Kulturális Központban, szép számú érdeklődő jelenlétében. A helyszínen vásárolni, illetve dedikáltatni is lehetett a megjelent köteteket.

Az utóbbi időben örömteli hagyománnyá vált, hogy az élesdi tollforgatók könyvet adnak ki: Élesdet és környékét számos monográfia, szépirodalmi alkotás, visszaemlékezés örökíti meg az utókor számára. Karbunár György úgy vélte, hogy Élesd egy focikrónikát is megérdemel, s szívós, precíz munkával egy olyan kiadványt állított össze, amely rengeteg információval és több mint száz fényképpel szolgál mindazok számára, akik az elmúlt 100 év helyi focieseményeire kíváncsiak, s ugyanakkor méltó emléket állít azoknak, akik e száz év alatt az élesdi pályán rúgták a bőrt. A szerző nem először foglalkozik e számára oly kedves témával: már 2011-ben is megjelentetett egy szerényebb kötetet hasonló címmel. Mindkét kötet érdekessége, hogy Karbunár György két nyelven is megírta, mondván, hogy „együtt örvendeztünk a sikernek, együtt szomorkodtunk a vereségek okán” a román csapattársakkal. A román nyelvű könyvbemutatóra, melyet a kötet előszavát is jegyző Jenei Imre edző is megtisztelt a jelenlétével, már tavaly decemberben sor került. A szerző azonban fontosnak tartotta, hogy a magyar közönség számára is bemutathassa művét. A meghívásnak eleget téve a könyvet kiadó Derzsi Ákos és felesége is részt vett az eseményen.

Alapos munka

Derzsi Ákos a könyv születésével kapcsolatban elmondta, hogy több ezer kötetet adtak már ki az évek során, de ezek közül mindössze 5–6 kiadvány foglalkozik a sporttal, melynek szerinte az alapos munka és kitartás a fő követelménye, bár a tévé előtt ülve mindenkinek nagyon jól megy a foci. Kérdésre válaszolva a szerző elmesélte, hogyan „vetemedett” a könyv megírására, sokszor éjszakánkon át kopácsolva az írógépén, vagy akár kézzel írva a fejezeteket, mikor elromlott a gépe. Ezúton mondott köszönetet elsősorban feleségének a türelméért és támogatásáért, a polgármesternek és alpolgármesternek a nyomdai költségek előteremtéséért és Kajántó Pálnak a bemutató megszervezéséért. A szerző elmondta, hogy egy, a 2011-es focikrónikájának bemutatóján elhangzott mondat – „szép volt, Gyuri bácsi, de a játék folytatódik” – ösztönözte arra, hogy adatgyűjtő munkáját tovább folytassa. Élesd gazdag sporttörténeti múlttal rendelkezik: a Pesti Hírlap már 1914-ben említi az „egyre jobban játszó” élesdi Sport Clubot, amelyet épp a szerző nagyapjának javaslatára hoztak létre. Akkoriban azonban még nem szerveztek bajnokságot, ezért a hivatalos focicsapat megalakulása az 1918-as esztendőre datálható, bár a háború miatt kialakult zűrzavaros helyzetben kit besoroztak katonának, ki fogságba esett vagy éppen odaveszett a harctereken. A magyar csapat etnikai összetétele 1952-ben változott meg, akkor román nemzetiségű sporttársak is csatlakoztak az egyesülethez. Mára már egyetlen magyar nevű tagja van a csapatnak.

Megváltoztak az idők

A szerző nosztalgiával emlékezett vissza a régi időkre és a régi csapattársakra, akiknek életben levő tagjait meghatottan sorolta fel. Ők valóban szerették a focit és szenvedélyből játszottak, számukra a játék nem megélhetési probléma volt, mindenkinek volt szakmája, a csapattól nem vártak anyagiakat. Azóta megváltoztak az idők, a focistát is pénzért kell megvásárolni, mondta a magát „37-es bakának” tituláló szerző. Amit tehetünk: legyünk hasznára saját magunknak. No, meg a közösségnek! – hallatszott egy hang a közönség soraiból. Karbunár György valóban szívén viseli az élesdi közösséget, aktív tagja az egyházi kórusnak közel 30 éve, ezért nemes gesztusként köteteinek egy részét az egyház számára ajánlotta fel, a bevételből támogatva az énekkart. A bemutató végén elhangzott a biztatás: tovább is lehet írni a krónikát, hiszen a játék megy tovább. Álljon itt végezetül az igazi drukkerek buzdítása a 40-es évek végéről, mely a könyv címét is ihlette: „Az élesdi gyerekek egytől-egyig híresek,/És lőnek, mint a fergeteg, mert fenegyerekek./Kapusunk egy stramm gyerek, a bekkek jó rugók,/A halfok és csatárok is mind-mind jó futók./Ha egy-két potyagól becsúszik, oda se neki,/Zászlónkat a szél vidáman tovább lengeti.” A helyszínen vásárolni is lehetett a megjelent kötetekből, vagy akár fényképezkedni, elbeszélgetni a „veteránokkal”. Dedikálással zárult az est. Szép volt, Gyuri bácsi!

Forrás: Bihari Naplo, 2019.05.14